Hattyú (Cygnus olor)

Hattyú

Európában és Nyugat-Ázsiában honos.Tollazata tiszta fehér. Álló- vagy lassan folyó vizeken költ, ahol bőséges táplálékra van szüksége. Tápláléka vízinövények részeiből és magvaiból, rovarokból, férgekből, kagylókból, apró kétéltűekből és halakból áll. Hosszas, csapkodó vízfelszíni nekifutással emelkedik fel, de ha már a levegőben van, kitartóan repül. Repüléskor evezőtollai messziről hallható fütyülő hangot adnak.Márciustól júniusig költ. A fészket csak a tojó építi, sekély tavak nádasainak szélén. Ehhez nádszálakat és gyékényt szaggat le, és maga mögé teszi ezeket. Ezt az egyszerű mozdulatot többször ismételve egy nagy halmot alakít ki. Erre a kupacra rakja 6–8 szennyesfehér vagy szennyes halványzöld tojását. Kotlani a fészekalj felének lerakása után kezd. 34-38 napig költ; eközben a hím a fészek közelében őrködik. A fészkét védő hattyú az embert is megtámadja: ilyenkor teljes magasságában felágaskodik, és félelmetesen csapkod szárnyával. A félig fészekhagyó fiókákat mindkét szülő vezeti, sőt, rendszeresen a hátukra is veszik őket. A kis bütykös hattyúk 3-4 hónapos koruktól önállak, de még egy évig a szülők közelében maradnak.

Képek: